Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 27 találat lapozás: 1-27

Névmutató: Huber András

1998. január 16.

Huber András: Százarcú nagyhatalom. Sajtótörténet címen a szerző több évtizedes kutatómunka eredményeként megírta Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos vármegyék sajtótörténetét a kezdetektől 1944 végéig. Igaz, hogy Erdély egy részéről van szó, de azt a teljesség igényével mutatja be Huber András. /Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1998. augusztus 5.

Huber András /Dés/ íráskészséggel megáldott matematikatanár, aki sikeres hely- és irodalomtörténeti, továbbá rövidprózai kötetek után több évet áldozott rá, hogy elkészítse négy régi vármegye /Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos/ sajtóbibliográfiáját. Munkája Százarcú nagyhatalom /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ címen jelent meg. Alcíme: Lapok az erdélyi sajtó történetéből. /Gábor Dénes: Sajtóbibliográfia - olvasmányos sajtótörténetbe ágyazva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2000. szeptember 1.

Megjelent Daczó Árpád, azaz P. Lukács dési ferencrendi szerzetes Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyve, alcíme: Mária-tisztelet a középkorban. A szerző visszament a kereszténység előtti korokig, a Babba Mária körüli misztériumot vizsgálta, azt kutatva, mi lelhető fel a székely és csángó néphitben az ősmagyar hitvilágból. Pogány őseink napkultuszukban az Áldott Napot, holdtiszteletükben pedig az Ősi Boldogasszonyt imádták. Utóbbi Babba volt, ami szépet jelent, belőle lett a krisztusi tanok elterjedésével Babba Mária, vagyis a Szép Szűz Mária, aki Szent István korától a Patrona Hungariae, a magyarság nagyasszonya. A szerző más égtájak felé is tekintett, ahol Babba istenasszonyt tisztelte a lakosság. Következtetéseivel eljutott a sumirokhoz is. Vallástudományi kérdések mellett a magyar történelem is helyet kap az értékes könyvben. Daczó Árpádot közel hatvan éve foglalkoztatja Csíksomlyó titka. "Most, vén fejjel látom - írta könyvében - , hogy Mária milyen nyilvánvalóan és módszeresen vezetett el titkának megoldásához." /Huber András: Csíksomlyó titka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2000. szeptember 30.

Részletet közöltek Huber András Dési magyar színjátszás 1844-1989 című helytörténeti monográfiájából. /Huber András: Dési magyar színjátszás 1844-1989. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2001. július 26.

Megjelent Krizsán Géza nagybányai újságíró Balekok (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A hiszékeny, kihasználható emberekről írt a szerző, az átmeneti időszak társadalmának szereplőiről. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok Krizsán Géza könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2001. augusztus 17.

Megjelent a dési születésű és nagybányai újságíró, Krizsán Géza: Balekok. (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A könyv központi alakja a hiszékeny, kihasználható ember, mellette hasontársak is léteznek. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./

2001. november 8.

Napvilágot látott Lászlóffy Csaba A kitölthetetlen hiátus /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 2001/ című kisregénye. Egy család tragédiáján keresztül érzékelteti az első világháborút követő nagyhatalmi döntéseknek az alul maradottakat sújtó hatását. Lászlóffyt nem lehet beskatulyázni, a mának szól a történelmi témák felé hajolva is, állapította meg Huber András. Az elmúlt évben megjelent kötete (A vesztes) a távolabbi korba ment vissza. /Huber András: Csak a kő nyugalmas Lászlóffy Csaba legújabb könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. december 1.

Megjelent Kuszálik Péter sajtóbibliográfiája /A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány - Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Budapest, Kolozsvár, 2001./ Az időszaki sajtó bibliográfusának nem könnyű fölkutatni, több ezerszámra kijegyezni, esetenként újra kézbe venni, akár mikrofilmen lepergetni a keresett hírlapokat és folyóiratokat, a hiányzó adalékokat távolinál távolabbi köz- és magán-lapgyűjteményekből pótolni. Kuszálik Péter már első sajtóbibliográfiai kötete [Erdélyi hírlapok és folyóiratok. Bp., 1996.] megírásakor nagy nehézségekkel találta szembe magát. Monoki István könyvében közreadta az 1919-1940 közötti romániai magyar periodikák jegyzékét. Az ő sorolását folytatta Kuszálik Péter, és míg első vállalkozása fél évszázad időszaki sajtóját öleli fel 690 cím alatt, addig jelen kötete az 1989. dec. 23. - 1998. dec. 31. közötti, alig tíz évből immár 935 tételben mutatta be a rendszerváltás utáni lapáradatot, melynek fenntartója a kötet névmutatója szerint közel 4800 hivatásos, illetve műkedvelő újságíró volt. A lapok külön-külön tizenöt adatsorba foglalt bibliográfiai leírásánál a szerző nagy példaképe, Monoki igényességét követi. /Huber András: Kuszálik Péter sajtóbibliográfiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. augusztus 24.

Huber András Város az időben (Dési helytörténeti séták) című monografikus könyve jelent meg a kolozsvári Gloria Kiadónál. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én Désen Huber András Város az időben című könyvének bemutatója helyett (író-olvasó találkozóra került sor. A szerző kitért a Déssel kapcsolatos több tízéves gyűjtésére, majd megköszönte a Nemzeti Kulturális Örökség és a Gloria Kiadó (Kolozsvár) segítségét. A Dési Napok ünnepségsorozat keretén belül tudományos ülésszak volt, amelyen néprajzkutatók tartottak előadásokat. A téma: szamosmenti népköltészet és népzene. /Lukács Éva: Dés és Balassagyarmat testvérváros lett Félresikerült könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./

2002. október 7.

A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. április 16.

Dánielisz Endre Nagyszalonta szülötteként, elkötelezett kutatója szűkebb pátriájának. Most megjelent könyve /Nagyszalontai nyomdák és hírlapok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002./ összeállításához szinte egy egész élet kellett. Nagyszalontán 1889-1948 között harminchárom magyar és három román nyelvű időszaki sajtókiadvány látott napvilágot. Számuk napjainkig tizennyolccal bővült. Dánielisz Endre adatai pontosak, elsődleges forrásokra támaszkodnak. Hiánypótló művet adott olvasóinak a szerző. /Huber András: Nagyszalontai hármas tükör. - Hírlapok, nyomdák, események. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2003. október 18.

Désen a Polgármesteri Hivatal a Nagytemető sírjairól új nyilvántartó jegyzéket készít, ezzel egy időben a gondozatlan, "adós" sírhelyeket eladják. A Nagytemetőben igen sok magyar sír van, az elhunytak hozzátartozói sok esetben elköltöztek, kivándoroltak, legközelebbi hazalátogatáskor meglepetten tapasztalhatják, hogy az ismerős fejfa helyén idegen sírkő díszeleg. A sírok megmentéséhez már csak alig két hét áll rendelkezésre. Kiss Ferenc dési történész a város temetőiről írt tanulmányt, Huber András dési író Város az időben című monográfiája is sok adatot tartalmaz. Szükség van tudományos tanulmányokhoz folyamodni, mert az 1895 előtti bejegyzéseket tartalmazó keresztelési, esketési, temetési anyakönyveket a kommunisták összeszedték és elvitték az egyházaktól. /Lukács Éva: Még megmenthetők a dési magyar sírok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2005. április 2.

Értékes kiadvány Huber András sajtó- és helytörténész Akikhez a múzsák bekopogtak. /Gloria Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című munkája. Ebben a kötetében a szerző a Szamos mentére, az egykori Szolnok-Doboka vármegyébe kalauzolja el az olvasót. Huber András Százarcú nagyhatalom címmel 1997-ben közreadott sajtótörténeti kutatásai az erdélyi magyar időszaki kiadványok teljesebb megismeréséhez segítettek hozzá. Dés történetét tartalmazza Város az időben /Gloria, Kolozsvár, 2002/ című összegzése. Huber András legújabb könyvében ennek a vidéknek íróiról, tollforgatóiról, művészeiről, tudományművelőiről, művelődési intézményeiről és egyházépítő személyiségeiről írt. /Kozma Dezső: Szamos menti szellemi séták. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. május 28.

Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2006. május 29.

Huber András történész könyve szerint a második világháborúig a mezőségi magyarok közül, Besztercétől Désig, 11 akadémikus, írástudó került ki, és azóta egyetlenegy sem, vetette fel Raff Róbert besztercei református segédlelkész. Ennek okát keresve szerveztek a hét végén a besztercei Magyar Házban egy olyan találkozót, melyen arról beszélgettek: miért nem írnak a besztercei magyarok? Kerekes Adél zselyki könyvtárosnak két gyerekverskötete jelent meg. Fazekas István helyi költő, aki az idősebb generációt képviseli, azt vallja: a modern vers nem alkalomra íródik, érthetetlen. Deák Zsuzsanna pszichológus néhány éve, szakmai írásai, könyvei, füzetei után, az irodalommal is szembenézett. /Mayla Júlia: Alkalmivers-szeretet Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. május 31.

Idén Désen tartotta vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A vándorgyűlés abba a rendezvénysorozatba illeszkedett, amelyet a száz éve született Szabó T. Attila emlékének szentelnek. Egyed Ákos ünnepi megnyitója után több előadás következett /Szabó Zoltán: Nyelv és irodalom, Péntek János: A szülőföld nyelvi ihletése a nyelvész számára, Kürti Miklós: A Szótörténeti Tár statisztikai adatai, Daly Ágnes: Erkölcsi értékek a Szótörténeti Tárban, Vetési László: Mai képek egy életút állomásairól, Zsemlyei Borbála: Dési kicsinyítő képzős származékok, Kiss András: Szabó T. Attila, a kutató, Roman Márta: Szabó T. Attila néprajzi vonatkozású munkássága, Huber András: Szabó T. Attila életének főbb állomásai./ Végül a vendégek a református templomot látogatták meg. /Tamás Csilla, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója: Az EME vándorgyűlése Désen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2006. augusztus 9.

Megjelent Huber András Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. 2006/ című novelláskötete. A szerző az élet apró-cseprő dolgainak alapos ismerőjeként, biztos kézzel vezeti végig az olvasót a mindennapok egy-egy rövidke szeletén. /B. Osvát Ágnes: Huber András: Gyilkos nagy köd. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2007. február 9.

Tanár, művelődés- és sajtótörténész – olvasható Huber Andrásról a lexikonban. Nyugdíjaztatása után teljesedett ki szépírói munkássága, a 89-es fordulat után a Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novellagyűjteménye immáron az ötödik kötete. Első könyve még 1982-ben jelent meg, sajtó alá rendezte festő nagybátyja, Dési Huber István Levelek a szülőföldre című vallomásos kötetét. Huber András Désen, az erősen megritkult magyar lakosságú városban élve egész Erdélyt befogja figyelő tekintetével. Százarcú nagyhatalom (Lapok az erdélyi magyar időszaki sajtó történetéből) /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve a bizonyság erre. Következő munkái dési helytörténeti sétáiról, majd a Szamos völgyi írástudókról szólnak. /Gyilkos nagy köd. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

lapozás: 1-27